Kabbala média

A Kabbala tanulásának fontossága
Egy vitára hajlamos egyén azt mondaná „Ennek következtében ez a bölcselet azoknak szól, akik már kaptak egy kinyilatkoztatást az Isteniségből, de milyen jelentőséggel bírhat az emberek többsége számára ennek a kifinomult bölcseletnek az ismerete”?
Valóban eléggé elterjedt vélemény az, hogy a vallás és a Tóra elsődleges célja a cselekedetek megtisztítása, és csupán az kívánatos, hogy betartsák a fizikai Micvákat (parancsolatok), minden továbbgondolás, vagy várt eredmény nélkül. Így is volt, azok akika tanulták a kinyilatkoztatást, azok számára a gyakorlati cselekedetek teljesen elégségesek voltak.
Mégsem ez a helyzet. A bölcseink már megmondták, „Miért kellene a Teremtőnek foglalkozni azokkal, akik torkonszúrják a másikat? Mindenekelőtt a Micvákat csak a tiszta embereknek adták.” Így van egy cél a cselekedetek megfigyelésén túl, és a cselekedetek csak ennek a célnak az előkészületei. Viszont tisztán ha a cselekedetei nem a kitűzött célt szolgálják, olyan mintha semmi sem létezne. És szintén le van írva a Zohárban: „Egy Micva (parancsolat) cél nélkül olyan, mint a test lélek nélkül.” Így a cél is a cselekedettel kell, hogy társuljon.
Az is nyilvánvaló, hogy a célnak igaz célnak kell lennie, ami érdemes a cselekedetre, ahogyan a bölcseink mondták a versben „és elválasztalak az emberektől, mert az Enyém leszel, tehát az elválasztás az Én nevemért történik. Ne engedjétek mondani, hogy „a disznó nem lehetséges”. Inkább azt mondjátok, hogy „lehetséges, de megteszem, amit a Mennyei Atyám parancsolt nekem””.
Így ha valaki kerüli a disznót, mert undorodik tőle, vagy valamilyen testi sérülés miatt, ez a cél nem segít és nem tekinthető Micvának, hacsaknem valakinek nincs meg az egyedi és megfelelő szándéka, amint a Tóra megtiltott. Tehát ez a helyzet minden egyes Micvával, csak akkor tisztul meg valaki szervezete folyamatosan, ha betartjuk a Micvot-ot, ami a kívánt cél.
Ezért a fizikai viselkedések tanulmányozása nem elégséges; úgy kell tanulmányoznunk ezeket a dolgokat, hogy a kívánt szándékkal tegyük azt, hogy mindent a Tórában és a Tóra Adományozójában való hittel figyeljünk meg, azzal hogy létezik Ítélkezés és létezik Bíró.
Ki olyan bolond, hogy nem érti meg, hogy a Tórában és a jutalomban és büntetésben való hit, amiben megvan az erő hogy sóvárogjon efelé a nagy dolog felé, több tanulmányt igényel és megfelelő könyveket? Ezért még a cselekedet előtt, a tanulmány szükséges, ami megtisztítja a testet, hogy úgy növekedjen, hogy az hozzászokik a Teremtőben való hithez, az Ő Törvényeihez, és az Ő Gondviseléséhez. A bölcseink azt mondják erről, hogy „megteremtettem a gonosz hajlamot; és megteremtettem számára a Tórát, mint egy fűszert.” Nem azt mondják „megteretmtettem a Micvákat, mint egy fűszert”, mert a „kezesednek szükséges van egy kötvényesre” ahogyan a gonosz hajlam vágyik a tisztátalanságra, és nem engedi számára betartani a Micvákat.