A Messiás a Jeruzsálembe vezető út kapujánál ül, és azokra az emberekre vár, akik megérdemlik a megváltást. Meg van béklyózva, és teljes emberekre van szüksége ahhoz, hogy megszabadítsák láncaitól. Több, mint elég jutott neki istenfélő csatlósokból; most az igazság embereit keresi hevesen.

Kotzk rabbijának mondásaiból, Semmi sem annyira egész, mint egy összetört szív, 115. oldal

A spiritualitás elérésének ideje

Itt az idő cselekedni
Hosszú ideje nyomta már a lelkem egy olyan kérés, hogy egy alapokat tisztázó összefoglalást írjak, tekintettel a judaizmus, a vallás és a kabbala bölcseletének lényegére, és terjesszem azt országszerte, hogy az emberek megismerjék, és helyesen, azok igaz jelentésében értelmezzék ezeket a magas rangú témákat.
Annak idején Izraelben, még a nyomdaipar kifejlődése előtt, nem voltak a judaizmus lényegével kapcsolatos megtévesztő könyvek közöttünk, mivel szinte egy olyan író sem volt, aki ne tudott volna kiállni a saját irománya mellett, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy egy felelőtlen személy nem híres.
Ebből kifolyólag, ha valaki esetleg merészelt ilyen összefoglalót írni, nem talált írnokot, aki lemásolta volna anélkül, hogy ne lett volna megfizetve a munkájáért, ami legtöbbször elég tekintélyes összeget jelentett. Így egy ilyesféle íromány a kezdetektől vesztére volt ítélve.
Továbbá azokban az időkben a tudással rendelkező embereknek sem volt érdekükben ilyesféle könyvet írni, mivel a köznépnek nem volt szüksége erre a tudásra. Ezzel éppen ellenkezően, pont az volt az érdekük, hogy titkos kamrákba rejtsék azt, amiatt, mert „Isten dicsősége a dolgot elrejteni.” Azt parancsolták nekünk, hogy rejtsük el a Tóra lényegi mondanivalóját, és a munkát azok elől, akiknek nem volt rá szüksége, vagy méltatlan volt rá, és ne alacsonyítsuk le azt azzal, hogy a dicsekvő emberek kéjes tekintetéért kirakatokban mutogatjuk, mert Isten dicsősége ezt követeli meg.
De mióta népszerű lett a könyvnyomtatás, és az íróknak nincs már írnokokra szükségük, a könyvek ára lecsökkent. Ez kikövezte az utat hozzá, hogy felelőtlen írók olyan könyvet publikáljanak, amilyet csak akarnak, pénzért és dicsőségért cserébe. Viszont ők nem számolnak el saját cselekedeteikkel és nem vizsgálják saját munkájuk következményeit.
Idővel a fent említett féle publikációk száma jelentősen megnőtt, mellőzve bármiféle tanulmányokat, vagy egy minősített rabbi szájról szájra történő tanítását, mellőzve továbbá korábbi könyvek közvetített tudását, amik ezzel a témával foglalkoznak. Az ilyen írók a saját üres gondolataikból építenek elméleteket, és hozzák azokat összefüggésbe a legmagasztosabb témákkal, és így írnak portrét a nemzetről és annak mesés kincséről. Mint a bolondok, fogalmuk sincs róla, hogyan legyenek kínosan pontosak, sem arról, hogy milyen módon tudnák ezt megtanulni. Hibás nézeteket nevelnek a nemzedékekbe, és kicsinyes vágyaikért cserébe bűnt hoznak és nemzeteket tesznek bűnössé generációkon át.
Mostanában terjeng a bűzük, mert belemerítették a karmaikat a Kabbala bölcseletébe, tekintet nélkül arra, hogy ez a bölcselet el volt zárva és ezer ajtó mögé volt láncolva napjainkig, hogy ne létezzen senki, aki egyetlen szavának is felfogná az igazi értelmét, és még kevésbé fogná fel a kapcsolatot egyik és másik szava között.
Ez azért van így, mert eddig a napig minden hiteles könyvben csupáncsak utalások vannak leírva, amik éppen csak eleget tesznek neki, hogy egy tudásra méltó tanítvány megérthesse azok igazi jelentését, ha azokat egy bölcs és sokat tudó kabbalista bölcs magyarázza. És „Ott fészkel a kígyó, és rak tojást, melengeti és kikölti azt árnyékában.“ Napjainkban az ilyen összeesküvők sokasodnak, akik örömöt lelnek abban, ha szemlélőik elundorodnak tőlük.
Néhányuk olyan messzire megy, hogy gyanítja és feltételezi a generáció vezéreinek helyét, és úgy tesznek, mint akik tudják az ősi könyvek közti különbséget és megmondják melyik az, amelyiket megéri tanulmányozni, és melyiket nem éri meg, mivel félrevezető szövegekkel van megtöltve, és így keltenek megvetést és haragot. A mai napig, az alapos vizsgálat feladata egy generáció vezetőiből tízből egyre korlátozódott; és most a tudatlanok visszaélnek ezzel.
Ennélfogva ezeknek a témáknak a nyilvános feldolgozása idáig nagy mértékben el volt rontva. Ezen túlmenően könnyelmű légkör jellemző, és az emberek azt hiszik, hogy néhány bepillantás a szabadidőnkben elegendő ilyesféle magasztos témák tanulmányozásához.
Ezek az indokok vezéreltek arra, hogy haladéktalanul letérjek az utamról és „tegyek az Úrért”, azaz mentsem, ami még menthető. Így magamra vállaltam, hogy némieg feltárom az igaz lényeget, ami a fenti témával kapcsolatos, és országosan terjesztem azt.